Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.
2017. augusztus 20. Vasárnap, ALKOTMÁNY ÜNN., István napja van
Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ
9012 Győr, Győri út 90. • Tel: +36 96 523 257, Tel./fax: +36 96 449 137 • E-mail: bezeredjkastelygmailcom

Galgóczi Erzsébet emlékszoba


A Galgóczi Erzsébet emlékszoba a Bezerédj-kastély oldalszárnyában kapott helyet.

Cím: Győr-Ménfőcsanak, Bezerédj-kastély, Győri u. 90.
Tel.: +36 96 523 257
Email: bezeredjkastely@gmail.com
Elérhető: Győrből, a 40-es autóbusszal, és a Győr - Pápa - Szombathelyi vasúton Ménfőcsanak vasútállomáson, valamint a 83-as főútvonalon. (GPS koordináták: N 47°37'455'' E 17°36'235'')

GAlgócziA száz négyzetméteres, tágas, boltíves teremben látható az írónő budapesti lakásából származó dolgozószobája és az úgynevezett parasztszobája. Középen a tárlókban a rövid, de termékeny évek eredményei: különféle dokumentumok, kéziratok, a megbecsülés tárgyi bizonyítékai, kitüntetések, az író kedves tárgyai és a megjelent kötetek reprezentálják az életpályát, kiemelve az irodalmi munka főbb állomásait. A látogató megismerheti azt a környezetet, amelyben az írónő élt és alkotott.Látogatható a művelődési ház nyitva tartási idejében előzetes egyeztetés alapján.


"Budán lakik, az ablakból fákat, kerteket látok, kint esik a hó. Dolgozószobája s egyben alvószobája puritán. Körben könyvespolcok, amelyek alul szekrényben végződnek. A polcok tetején cserepek, ibrikek, lejjebb egy másik polcon ezek miniatűr változatai sorakoznak. Az ablak előtt, nagy gyári íróasztal, forgószékkel. Az íróasztalon naptár, csukott írógép, kéziratok, egy cserépben zöld növény, oldalt műkutya, középen írókészlet s a ceruzák között egy kicsi baba. A könyvespolc előtt hatalmas heverő. A polcok mélyén régi típusú rádió és egy óra A falon diófapác rajzok, ecetrajzok, ...Szántó Piroska csodálatos illusztrációi-amit az Inkább fájjon című kötethez készített Szilvássy Margit portréfestménye Galgócziról és Mamuzich Magda festménye Galgóczi Erzsébet mamájáról."
(Bertha Bulcsú interjúja  Galgóczi Erzsébettel  részlet 1977.)

Az emlékszoba ma is olyan, mint amilyennek Bertha Bulcsú látta. A parasztszobája nem a néprajzból ismert tisztaszoba, hanem-egyéni ízléssel összeállított-különféle XVIII-XIX. századból származó használati tárgyak gyűjteménye: mángorlók, kulacsok, cserépedények, székek, amelyeket talán a hajdani német telepesek leszármazottai -talán egyik őse- készítettek. A legrégibb évszámú 1797-ből való. A szoba legkorábbi, s egyben legszebb darabja, egy reneszánsz stílusú, intarziás menyasszony vagy utazó láda. De van a szobában a parasztlányok részére készített láda is. A csillár-édesapja,-a TSZ-be be nem vitt-utolsó kocsikerekéből készült. De itt van Galgócziék utolsó lovának a kantárja, kenyérsütő fája is, és sok más néprajzosok által kiválogatott tárgy. Az ide látogató gyerekek kedvence: a Holt-Marcal folyóból előkerült mammutfog.

Az állandó kiállítás forgatókönyvét írta: Pomogáts Béla irodalomtörténész.
A kiállítást rendezte: Szabó Péter történész, muzeológus, a Xántus János Múzeum munkatársa.
 

Galgóczi hagyományok

  • Az emlékszoba 1991. május 17-én, a Múzeumi Világnapon, halálának második évfordulóján nyílt meg.
  • Az emlékszoba, a Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Közművelődési egységének helyet adó Bezerédj -kastélyban kapott helyet. A fenntartója is az ÁMK.
  • 2003-ban győri Városi Könyvtár felvette a nevét, ma: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár
  • Ménfőcsanakon utcát neveztek el Galgóczi Erzsébetről.
  • 2004-ben Emléktáblát helyeztek el a Bezerédj-kastély bejárati oldalán az írónő halálának 15. és születésének 75. évfordulója tiszteletére.
  • Az ÁMK-hoz tartotó általános iskola is részt vesz Galgóczi Erzsébet emlékének ápolásában. Két évenként novellaíró versenyt rendeznek a Győr környéki tanulóknak.
  • Évenként, az író halálának évfordulóján (május 20.) koszorúzás a sírnál, amely a helyi Koroncói úti temetőben van. A nyolcadik osztályosok rendhagyó irodalomórán ismerik meg az író életét és egy novelláját.

Galgóczi Erzsébet: Az első könyvem története 1975

A fiatal, a még ki nem alakult ember legfőbb törekvése, hogy meghatározza önmagát. Ki vagyok én, mi vagyok én? - nincs kérdés, amely ennél jobban izgatna egy becsvágyó fiatalt. Húsz éves koromban, a Színművészeti Főiskola felvételi vizsgáján többek között megkérdezték tőlem: mi akar lenni? - Azt feleltem: Galgóczi Erzsébet.

Édesapám parasztember létére szenvedélyes olvasó volt és lenyűgöző elbeszélő. Példája nyomán népes családja megszerette a könyveket. Én nemcsak faltam a betűket, de kilenc éves koromban - Petőfi hatására - verseket kezdtem el írni. Három meg is jelent a Tulipános Láda című falusi lányoknak szóló lapban. Ady Endre versei 1944 novemberében kerültek a kezembe, addig a nevét se hallottam. Abban az életkorban, amikor minden nyugtalan kamasz elkezdi a - én abbahagytam a versírást. Két okom volt rá: Az egyik: homályosan éreztem, hogy sosem leszek olyan nagy költő, mint Ady Endre. A másik ok: a háború utolsó, legszörnyűbb hónapjait éltük és versíró eszközeimet elégtelennek éreztem a megélt borzalmak kifejezésére. Akkor kezdett jobban vonzani a próza.

A felszabadulás megnyitotta előttem a továbbtanulás lehetőségét és a Győri Városi Könyvtár ajtaját. Beiratkoztam a Győri Állami Tanítóképzőbe és a Városi Könyvtárba. Nehéz volna eldönteni, melyik intézménynek köszönhetek többet. Az iskola megtanított a műveltség alapjaira, a rendszeres gondolkodásra. A tucatjával, rendszertelenül olvasott könyvek pedig bevezettek egy lenyűgözően gazdag világba, a művészet birodalmába.

Én akkor már elhatároztam, hogy író leszek - de a világból nem ismertem többet, mint a szülőfalumban lakó parasztokat. (Győrbe mindig bejáró voltam és a bejáró "idegen" marad.) Érthető, hogy megkülönböztetett szenvedéllyel olvastam a népi írókat. Sorsproblémáikra ráismertem - de az "én" parasztjaimat hiába kerestem könyveikben. Sokkal később értettem meg, hogyha ketten ábrázolják ugyanazt, az nem ugyanaz - vagyis, akkor sem írták volna el előlem Ménfőcsanakot, ha valamelyikük történetesen Ménfőcsanakon születik.

A tanítóképző elvégzése után a budapesti bölcsészkarra kerültem. Nem volt kedvem hozzá, a Színművészeti Főiskolán akartam folytatni tanulmányaimat, de akkor még nem sikerült. . Éreztem, hogy ennek az is hasznosabb, ha ezt az évet kihagyom s a tanulás helyett, bebizonyítom magamnak és a világnak, hogy író vagyok.

Hazautaztam a falumba és nagy becsvággyal írni kezdtem egy három felvonásos színdarabot. Kapóra jött, hogy az akkori ifjúsági szövetség pályázatot hirdetett, amelynek határideje 1950. április 4. volt. Elkészültem a színdarabbal s miután maradt még egy napom, gyorsan írtam egy novellát is - életem első novelláját - s a kettőt együtt beküldtem a pályázatra. A novellával első díjat nyertem - a színdarabról többé nem esett szó.

Folytattam a novellaírást és három évvel később, 1953 karácsonyára megjelent első kötetem, az Egy kosár hazai.

Hosszú-hosszú évekig szégyelltem - ma már nem. Az ember ne tagadja meg az első szerelmét, akkor se, ha a később méltatlannak bizonyul. De azért ma sem szeretem, ha egy olvasó az Egy kosár hazait dicséri előttem és nem a legfrissebb könyvemet, az Úszó jégtáblát vagy a közel a kést.
 
Műveit a Galgóczi Erzsébet bibliográfiában megtalálhatja az érdeklődő. Kapható az emlékszobában.
Galgóczi Erzsébet bibliográfia. Szerk. Galgóczi Károlyné. Győr, 2002. 165.p.
(A tartalomból: Galgóczi E. munkái: Önálló kiadványok és kritikák. Egyes művek- a megjelenés időrendjében- Külföldön önálló kötetekben megjelent művek. Novellaválogatások. Lefordított kötetek.- Művei színházban, filmen, televízióban, rádióban. Galgóczi Erzsébetről szóló munkák: Tanulmányok, cikkek pályájáról, Interjúk, vallomások,. Közéleti tevékenységéről szóló írások: Képviselői munkájáról, Szakszervezeti munkájáról. Nekrológok, visszaemlékezések, emlékének ápolása.)
 
Megvásárolhatók még:
Vidravas. Regény. Új bővített kiadás. 1998, Babits Kiadó.
Mama öltözik. Válogatott elbeszélések. 1999, Osiris Kiadó. Millenniumi könyvtár.
Szent Kristóf kápolnája. Kisregény. 1998. Holnap K.
Megszállt országban. Elbeszélések. 2005. Tarsoly Kiadó.
Galgóczi Erzsébet emlékkönyv. Szerk. Vasy Géza. Bp. Széphalom Könyvműhely. 1993.
Galgóczi emlékalbum. Elvállaltam a sorsomat: emlékkönyv az írónő halálának 10. Évfordulójára. Győr- Ménfőcsanak, Petőfi ÁMK. 1999
Galgóczi Erzsébet Emlékszoba. Ménfőcsanak. Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 430. szám. 1992.
 

Videók

Eseménynaptár

Ke Sze Csü Szo Va
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
Ménfőcsanak
Gyirmót

Fotótár

Tálos Péter kiállítása Rába- Ikonok könyvbemutató Józsa Tamás ea. Sulyok Attiláné előadása

Hírek, aktualitások

GRATULÁLUNK!
Győr Közművelődéséért díjat vehetett át Zilahi Tímea, a Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ igazgatója.

Kövess bennünket a facebookon is!